ferns-forest-001

Intelligensek-e a növények?

A növények éreznek, színeket és alakot is „látnak” sőt, tanulásra is képesek - derült ki Prof. Dr. Fehér Attila, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár előadásán a SCI-eszta polc rendezésében október 22-én az SZTE Klebelsberg Könyvtár AudMin termében.

– A növények sokkal érdekesebbek, mint gondolnánk: képesek a környezetüket és abban elfoglalt helyüket komplex módon érzékelni, ezeket az információkat feldolgozni, átadni, tárolni, és később felhasználni. Mindezt agy és idegrendszer nélkül – hangzott el Prof. Dr. Fehér Attila előadásán. Az SZTE TTIK Növénybiológia tanszék vezetője elmondta, hogy az emberek többségére mégis az a jellemző, hogy a növények nem keltik fel az érdeklődésüket. Ennek oka, hogy az emberek úgy érzik, a növények nem aktívak, nem mozognak, és emiatt nem tudják a helyükbe képzelni magukat, szemben például az állatokkal. Ez a jelenség az úgynevezett „növény vakság”. Az a vélekedés, amely szerint a növények az élettelen tárgyak és az érzékelő állatok között állnak, sokáig fenn állt, és még ma is sokan így gondolják. A növények azonban számos olyan dologra képesek, amelyek az állatokra és az emberekre egyaránt jellemző. Szemléletes példákkal mutatta be Fehér Attila azt, hogy a növények mozognak, emlékeznek, hallanak, kommunikálnak, sőt, fel tudják mérni a kockázatot és számtani számításokat végeznek.


20191022_171137


A növények is mozognak, csak másik síkon, mint amit mi érzékelünk. Vannak lassú növekedési mozgások, melyeket felgyorsított felvételeken láttunk, és vannak gyors növényi mozgások, amelyek a mimózára és a vénusz légycsapójára jellemzőek. Továbbá érzékelik a rezgéseket vagyis ̎hallanak̎. Ennek bizonyítására több kísérlet is született: ilyen például, hogy ha a növények méhek zümmögését hallják, a virágok gazdagabb nektárt termelnek vagy a víz áramlási rezgéseinek hatására úgyanúgy nőttek, mint amikor valóban víz éri a gyökereket. Bizonyos értelemben pedig számolnak és terveznek. A lúdfű bármennyi is a fény, azaz a keményítő, minden reggelre annak pontosan a 95%-át használja fel. Ehhez ismernie kell a rendelkezésre álló keményítő mennyiségét és az éjszaka hosszát, amely alapján pontosan be kell állítania a keményítő bontási rátáját.


tobacco-1792070_1280_0


Kommunikációra is képesek a növények, elsősorban a kémia nyelvén: amikor a dohánynövényre rászáll a sáska, a növényben riasztásként megindul a nikotin termelés, viszont nemcsak saját magát védi, hanem társainak illóanyagokkal jeleket küld. Így amikor a hernyó tovább menne, már csak olyan növények lennének körülötte, amelyek nagy mennyiségű nikotint termeltek. Vannak azonban még olyan esetek, amikor nem tudják, hogy mit érzékelnek a növények. Ha egy kúszónövény jobb oldalára helyeznek egy póznát, akkor automatikusan csak a jobb oldalra hajlik, és meg is találja azt, minta előre tudná, hol fog tudni felkapaszkodni. Ennél is érdekesebb, hogy ha két ilyen növény közé helyezik a póznát, és az egyik felkúszik rá, a másik már nem is próbálkozik, elkezd egy másik irányban keresgélni, mintha értesülne róla, hogy az a pózna már foglalt.


mimoza-2


A növények „látnak” is, elsősorban a fényt érzékelik, annak az irányát is meg tudják állapítani. Egyesek szerint színeket és alakot is látnak. Egy chilei szőlőfajta például képes a saját levelét annak a levélnek a mintájára formálni, amilyen növényre felkúszott. Tanulásra is képesek. Egy kísérlet során kutatók kipróbálták, hogyha néhány centiméter magasból ledobnak egy cserépben lévő mimózát, akkor az összecsukja a leveleit. Ezt a kísérletet többször megismételték és azt vették észre, hogyha nagyon sokszor ledobják, akkor a növény egy idő után „hozzászokik” a ledobáshoz, leveleit nem zárja össze.


– Az intelligencia képesség arra, hogy információt szerezzünk, azt tudásként megőrizzük, és alkalmazzuk a környezethez. A növények intelligensek, de másképp, mint mi. Mint ahogy másképp éreznek, táplálkoznak, lélegeznek, fejlődnek és szaporodnak – foglalta össze Prof. Dr. Fehér Attila.


SZTEinfo: Császár Dorina, Sípos Lilla

Képgaléria

05.jpg

Rendezvénynaptár

Rendezvénynaptár *

  • november 25.
    18:00 - 19:30
    Magyarország egyik legkivételesebb tapasztalatokkal bíró üzletembere és médiaszakembere, Simó György novemberben visszatér az IH színpadára - aki ott volt 2018 áprilisában Simó György "Gép és ember, első menet" c. előadásán, már vésheti is be a dátumot a naptárába!
    Ma már tudjuk: a következő huszonöt-ötven évben nagyobbat változik majd a világ, mint előtte egy évezred alatt: hamarosan meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy nem az ember lesz a legfejlettebb faj a Földön, hogy a digitalizációnak köszönhetően munkahelyek milliói szűnhetnek meg.
    De mi történik a "felesleges emberekkel"? Simó György nagyszerű előadásában túlélési stratégiákat fogalmaz meg a 21. századra.
  • november 26.
    18:00 - 19:30
    Szabó András festőművészi és pedagógus pályafutása mellett a 70-es évek végétől a mai napig rendszeresen tart művészettörténeti előadásokat – minden bizonnyal sokan vagyunk, akik emlékszünk még legendás diaporámás előadásaira.
    Szabó András novemberi előadása az egyetemes művészettörténet egyik legismertebb és legjelentősebb alakja, Leonardo da Vinci előtt tiszteleg majd, halálának 500. évfordulója alkalmából.
    "Leonardo az itáliai reneszánsz polihisztor mestere: festőművész, szobrász, építész, természettudós, humanista és feltaláló egy személyben – ám mindenekelőtt a világ titkai után kutató, fáradhatatlan felfedező."
    Az előadás csokorba szedi a Leonardóval kapcsolatos legújabb kutatások legérdekesebb eredményeit.
  • november 28.
    Egész napos

Kövess minket

Facebook YouTube Twitter Google Plus